A minap találkoztam egy érdekes esettel, megosztom, lehet belőle tanulni és jól mutatja a jelen helyzetet mind politikailag, mind üzletileg. Ez egyébként - azt gondolom - egyáltalán nem egyedi eset.
Adott egy párfős magyar cég, aki alapvetően sikeres, a vezető ügyes, a covidhelyzettel pedig inkább nyertek, mint vesztettek, mivel a szolgáltatásukra most méginkább szükség van, mint korábban. Tehát egy stabil, nem pedig küszködő, tartozásokkal teli vállalkozásról beszélünk.
Adott egy dolgozó, aki hozzájuk került, és elkezdett dolgozni. A munkájával meg voltak/vannak elégedve. Időközben kiderült, hogy mégsem lett bejelentve. Nyilván, ez a dolgozó hibája is, mivel neki is felelőssége lenne ezen (precíz munkaszerződést kapjon, addig nem elkezdve a munkát stb.), de a jelen helyzetben én ezt még meg is tudom érteni: mindegy hogyan, de legyen fizetés.
Mivel feljött ez a helyzet, így a dolgozó leült a vezetővel "tárgyalni". A beszélgetés lényege az lett, hogy (mégsem) nem jelenti be, mert nem éri meg, szerezhetne valahonnan számlát vagy váltsa ki a vállalkozóit. A vezető elmondta, hogy nagyon drága a bejelentés, komoly költségekkel jár még részidős foglalkoztatás esetén is, így nem akarja ezt vállalni. Pont.
Hogy?
Bennem ilyenkor több dolog is felmerül:
- Fizetni nem akarunk érte, de a munkája kell.
- Ha egy alapvetően jól menő cégnek drágák a munkatársak költségei, akkor a dolgozóknak mennyivel könnyebb ezt az összeget előteremteni (pl. kiváltott vállalkozóival)?
- Miért nem lehet tudatosítani bennünk, hogy ennyibe kerül egy dolgozó és kész, és ezt a költséget a cégnek ki kell gazdálkodni?
- Ha egy cég nem tudja "kitermelni" a dolgozó korrekt bérét, akkor inkább alkalmazzon részidős dolgozót vagy addig a vezető maga végezze el a munkát, esetleg adja ki másik munkatársnak.
- Hogy várhatjuk el, hogy becsületesek legyenek a dolgozók, amikor a vezetők sem azok?
- Hogy várhatjuk el, hogy igazán odategyék magukat a dolgozók, amikor a vezetők sem teszik?
- A dolgozók igenis álljanak ki magukért.
Nyilván sok cégre ez nem vonatkozik, és itt nem cél, hogy egymás ellen hangoljam a vezetőket és a dolgozókat - azt megteszik mások nap mint nap. De akit érint, kérem, hogy gondolkozzon el a felvetett kérdéseken.
Nálatok előfordult már ilyen visszás helyzet?
(A fenti kép természetesen csak illusztráció.)