Ismerőseink, barátaink tudnak-e segíteni abban, hogy munkánk legyen?
Többekkel beszéltem, akik szerint ez alap, olyanok is akadtak, akik szerint CSAKIS így lehet elhelyezkedni. Erről szeretnék írni egy keveset, az én tapasztalataimról.
Nem igaz az, hogy csak protekcióval lehet bejutni valahová. Az állásaim, alkalmi jellegű munkáim kb. felére teljesen ismeretlenül jelentkeztem és teljesen standard módon jutottam be. A mostani is ilyen. Ettől függetlenül vétek kihagyni egy olyan lehetőséget, mint a kapcsolatok felhasználása.
Fejvadász barátom azt vallja, hogy ha megszűnne a munkahelye, első lépésben végighívná az ismerőseit, tudnak-e valamit. Én az E-mailes formát (is) csinálnám. Végigírnék az összes ismerősömnek, tudatnám velük, hogy állást keresek, mihez értek, mit csináltam az elmúlt években, milyen suliba jártam. Nem kell persze önéletrajzot írni nekik, hiszen többé-kevésbé nyilván ismernek. Csak röviden, tömören, de legyen benne minden fontos adat. És megkérném őket, ha tudnak valamit, értesítsenek.
Párom jelenlegi állását úgy találtuk, hogy egy ismerősünk felírta a Facebook-ra, hogy munkatársat keres a saját cégébe. Megláttam, írtam neki. Párom ugyanúgy végigment az interjúkon, és végül megfelelt. Azóta ott dolgozik.
Hallottam olyan kijelentést ezzel kapcsolatban, hogy az milyen "égő", hogy valaki munkát keres, és ezzel megkeresni a barátokat, mennyire kellemetlen. Lehet. De szerintem munka és pénz nélkül lenni még kellemetlenebb, meg amikor le kell mondani közös programokat, mert nincs rá keret (volt, hogy nem tudtam elmenni osztálytalálkozóra, mert sem jegyre nem tellett, sem pedig az étteremben nem tudtam volna kifizetni a számlát).
A másik nézőpont: nekem nem kellene egy olyan "barát", aki másként gondol rám, ha munkanélküli vagyok. Meg aztán, én mindig szívesen segítek, ha egy ismerős azzal keres fel, hogy szóljak, ha neki való álláslehetőségről hallok. Ebből kiindulva, gondolom, mások is így vannak vele.
Nálatok ez az ismerősi vonal mennyire jött be? Ti hogyan jutottatok hozzá a (korábbi) munkátokhoz?
